Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A ló és az ember

Lovassportok: Díjlovaglás

 

Kialakulása

A díjlovaglás, más néven idomító lovaglás olimpiai szakág, melynek gyökerei egészen odáig nyúlnak vissza, amikor az ember először felült a ló hátára. A lovassportok ezen szakága ugyanis abból az igényből fejlődött ki, hogy az ember irányítani és befolyásolni tudja a lovat. Ennek értelme eleinte egy-egy úti cél elérése volt, lehetőleg a lovas által kívánt sebességgel és útvonalon. Később azonban az ember felismerte, hogy a lovaglás művészetté fejleszthető, és hogy akaratunkat úgy is érvényesíthetjük a lovon, hogy harmóniában maradunk vele, lehetővé téve, hogy négylábú társunk ugyanolyan élvezetét lelje a közös munkába, mint mi magunk. Ez a harmónia a díjlovaglásban jelent meg először teljesítendő kritériumként, de ma már a lovassportok mindegyikére érvényes, hogy csak a lóval összhangban lehet csúcsteljesítményt nyújtani.

 

Célja

A kisebb kategóriájú versenyeken 20 x 40, a nagyobbakon 20 x 60 méteres bekerített pályán - úgynevezett díjnégyszögben - kerül sor a feladatok teljesítésére. A lovagolandó feladatokat (programokat) nehézségi fokuk alapján különböző kategóriákba sorolja a díjlovaglószabályzat. Az egyes programok pontosan leírják, hogy mely idomítófeladatokat milyen sorrendben kell végrehajtania a lónak és a lovasának. A legkönnyebb programok a lovasiskolák alapvető gyakorlatait tartalmazzák (kiskör, átlóváltás, nagykör stb.), míg a legnehezebb kategóriák perdüléseket (pirulett), passage-t, piaffot, sorozat-ugrásváltást és egyéb magas szintű feladatokat foglalnak magukba. A díjlovasprogram, legyen bármilyen nehéz is, nem tartalmaz olyan elemet, amely nem lenne része a ló természetes mozgásfolyamatának. Az igazán komoly feladatok természetesen csak tudatos képzés eredményeként teljesíthetők. Az előre rögzített, kötelező programokon kívül gyakran rendeznek kűrversenyszámokat is, melyben a lovas egyénileg választott zenére, saját összeállítású programmal indul. A kűr esetében előre rögzítik, hogy milyen feladatoknak kell feltétlenül benne lenniük a programban annak érdekében, hogy a különböző bemutatók nehézségi fokuk alapján összemérhetők és egységesen értékelhetők legyenek.

Értékelés

A díjlovaglóversenyeket nehézségtől függően 3-5 bíró pontozza, a produkciókat a díjnégyszög különböző pontjairól nézve. Minden teljesített feladatot 0 és 10 közötti pontszámmal díjaznak. A 0 jelentése nem végrehajtott, a 10 ponté pedig kitűnő. Bizonyos feladatok kiemelt szerepet kapnak, így dupla súllyal számítanak a végső értékelésben. A program végén a szerzett pontszámokat összeadják, és ennek alapján alakul ki a végső sorrend. 

Az egyes feladatok értékelése mellet a versenybírók az összbenyomást is díjazzák. Itt olyan szempontok alapján értékelnek, mint a lovas befolyása és ülése, a ló lendületessége, elengedettsége, fegyelmezettsége és jármódjainak tisztasága. Zenés kűr esetén a művészi érték és a kűr technikai kivitelezése is mérvadó.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Képgaléria


Utolsó kép



Archívum

Naptár
<< Május / 2019 >>


Statisztika

Online: 1
Összes: 25266
Hónap: 343
Nap: 14